Az első kérelmek benyújtása után már hónapok teltek el, ezért érdemes kicsit foglalkozni a NAV eljárási tapasztalataival.

Az egyértelműen látszik, hogy dönteni nem tudnak, nem mernek. Az ügyek nagy része már réges-régen túl van a rendelkezésükre álló 30 napos ügyintézési határidőn. Többszöri informális érdeklődésünkre/sürgetésünkre is csak arra tudtak hivatkozni, hogy központi, felső vezetői döntésre, egységes álláspont kialakítására várnak. Ezt akár el is fogadhatnák, hiszen valóban jelentős ügyekről van szó, azonban ez nem azt jelenti, hogy az eljárási jogszabályokban /KET, ART/ rögzített határidőket, illetve eljárási kötelezettségüket ne kellene betartani. Az ügyek egy részében – élve jogszabályban adta lehetőséggel – 30 napos ügyintézési határidő hosszabbítást rendeltek el.

Azonban a képviselt ügyeinkben sajnálatosan már ezek a 30 napos határidő hosszabbítások is lejártak /adott esetekben hónapokkal/, de mégsem történt semmi. Természetesen a határidő hosszabbítások lejárta után hivatalosan is kérelmeztük az azonnali döntések meghozatalát, de sem válasz, sem döntés nem született. Természetesen a közigazgatás hallgatása teljesen jogszerűtlen, azonban az adózóknak nincs lehetőségük a döntések kikényszerítésére, azok elmulasztása a hatóság részéről semmilyen következményekkel nem jár. Jeleznénk, hogy ebben a témakörben már Alkotmánybírósági határozat is született, az ügyfélnek joga van a törvény által előírt határidőben a hatósági döntések meghozatalára, a hatóság hallgatása alkotmányos mulasztást is jelent!

Az látszik, hogy tényleg nincs egységes gyakorlat, ugyanis a követett eljárási mód igazgatóságonkét változó. Egyrészt minden egyes lehetőséget megragadnak, hogy akár jogos, vagy nem teljesen megalapozott hiánypótlási végzésekkel elodázzák a tényleges döntések meghozatalát. A hiánypótlási végzésekkel újabb 30 napos haladékot tudtak nyerni, bár hangsúlyozzuk, hogy esetenként teljesen irreleváns, vagy nem megalapozott felszólításokat kaptunk.

Másrészt egyes igazgatóságok felfüggesztették az eljárásokat, véleményünk szerint jogalap nélkül. A felfüggesztés okaként a Kúria előtt pl. a Deplhi Kft-nek – a Szombathelyi és Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéleteivel kapcsolatban – folyamatban lévő felülvizsgálati kérelem /mint rendkívüli jogorvoslat/ elbírálását nevesítették. Ezzel persze teljesen figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy ezek az ítéletek jogerős ítéletek, és mint ilyenek végrehajthatók, másrészt azt, hogy Magyarországon nincs esetjog, az ügyeket egyedileg kell elbírálni, azok meghozatala nem tehető függővé azoktól elkülönült eljárásoktól.

Tulajdonképpen egyetlen elem közös az ügyekben, az időhúzás, okkal/indokkal, vagy a nélkül, de dönteni egyelőre nem döntenek/nem akarnak.