Üzletrész, cégérték megállapítása, szellemi vagyon értékelése
Először is érdemes meghatározni, hogy miért szükséges vagy érdemes, vagy mire lehet használni az üzletrész/cég-/szellemi vagyon értékelés eredményét. Ezek lehetnek pl.:
- „Egyszerű” adásvételi tranzakciók előkészítéséhez, támogatásához
- Számviteli célokból
- A számviteli beszámoló elkészítéséhez, konszolidáláshoz
- A számviteli sztenderdeknek való megfelelés céljából összeolvadás /akvizíció után (vételár-allokáció vagy „purchase price allocation”)
- Apportérték meghatározásához
- Összeolvadás/felvásárlás (M&A) alkalmából
- Biztosíték-értékeléshez (ha az üzletrész a fedezet)
- Felszámolási eljárás során
- Gazdaságossági vizsgálatokhoz (megvalósíthatósági tanulmány)
- Piacra vezetés, pl. tőzsdei bevezetés vagy privatizáció előtt
- Tőkeemelés vagy tőkeleszállítás előkészítéséhez
Módszerek
Alapvetően a cégérték megállapítása két módszer szerint történhet. Az egyik, mint szerves egészet vizsgálja a céget annak jövedelemtermelő képessége szerint. A másik a cég eszközértékét tekinti alapnak, és ez alapján állapítja meg annak vagyonértékét. Ez alapján választhatunk:
- A vagyonértékelés
- A hozamszámításon alapuló /jövedelemalapú/ módszer
- A piaci összehasonlító /szorzószámos/ módszer
- Vagy az előzőeken alapuló kevert módszerek között.
Az első két módszer alapján legcélszerűbb meghatározni az elfogadható értéket, egyrészt, mivel a piaci összehasonlító módszer inkább tőzsdén jegyzett, kellő összehasonlítási alappal rendelkező cégekre használatos, másrészt rendelkezésre álló vagy megfelelő adatok hiányában.
A vagyonérték megállapítása:
1. Vagyonértékelés:
Az összes felmért és értékelt eszköz és az összes kötelezettség különbözeteként határozható meg az alábbi lépésekkel:
- Kiindulási alap a cég legutolsó éves beszámolója. Azonban a későbbi viták elkerülése érdekében célszerű a szerződéskötés időpontjára, mint mérlegkészítési időpont, évközi beszámolót készíteni, amelynek segítségével az aktuális adatok vehetők figyelembe az érték megállapításánál.
- Kiegészítendő olyan eszközökkel, kötelezettségekkel, amelyeket a mérleg nem tartalmaz (off-balance sheet items).
Ezek lehetnek:
- Ki nem mutatott kötelmek, kockázatok
- Felelősségi viszonyok és egyéb pénzügyi kötelezettségek, (pl. szavatosság, termékfelelősség, kötbér, kártérítési kötelezettségek, garanciák, kezességek, stb.)
- Adókockázat megállapítás (pl. be nem nyújtott bevallások kötelezettségei, ellenőrzési megállapítások kockázatai)
- Az eszközök és követelések könyv szerinti értékét módosítani kell piaci értékre, amennyiben eltér.
Jellemző módosító tételek:
- a kétes követelések, kintlévőségek leírása,
- készletek értékvesztése, stb.
Amennyiben az említett korrekciós tételek nem állnak fenn, úgy tulajdonképpen az elfogadható érték a könyv szerinti érték.
2. Saját tőke alapú módszer:
A legegyszerűbb módszer, hogy az érték megállapításánál a saját tőke értékét vesszük figyelembe, mely szintén általánosan elfogadott és alkalmazott – azonban nem túl hiteles – megközelítés. Ebben az esetben a jegyzett tőkében való részesedés arányát a saját tőke értékére vetítve lehet az üzletrész vételárát meghatározni.
A hozamérték/jövedelem alapú módszer
A módszer alkalmazása bonyolultabb, de közgazdaságilag hitelesebb, mivel a piaci viszonyokat jobban tükrözi. A módszer abból indul ki, hogy a vállalat értékének meghatározásánál a hozam a mértékadó, hozadékként pedig a jövőben esedékes nyereséget vagy pénzbevételi többletet definiálja. Az eredmény az összes bevétel és az összes ráfordítás különbségeként adódik, így a vállalati érték meghatározásakor valamennyi bevételt és ráfordítást elemezni kell. A számításokban használatos tőkésítési kamatláb az a minimális hozam, amelyet a jövőben a vállalattal szemben követelményként állítunk. Jelen esetben a költségvetésben, előzetes gazdaságossági számításokban rögzített eredményt lehet figyelembe venni, melynek alapján a következőképpen állapítható meg az üzletrész értéke. Azonban egyfajta bizonytalansági tényezőt feltételez az, hogy csak az üzemi eredmény szintjéig vizsgálja, figyelmen kívül hagyva a pénzügyi műveletek eredményét. Az előző évek eredmény-kimutatásaiból azonban látható, hogy a pénzügyi műveletek eredménye jelentős mértékben befolyásolja-e az adózás előtti eredmény alakulását.
A diszkontált cash-flow módszer a legáltalánosabban használt eljárás ezen a területen:
PV = ∑n Ct
T=1 (1+r)t
PV = jelenérték
Ct = pénzáramlás a tárgy évben (meghatározása a pénzügyi tervekben), várható bevétel,
r = diszkontráta, a tőke alternatívaköltsége, hozam, valamilyen megtérülési ráta, stb.
n = időszakok száma
NPV(nettó jelenérték)= C0 + PV
Co = beruházás értéke, negatív pénzáramlás, szükséges ráfordítások
Egyéb módszerek:
- a royaltymérték (royalty rate/relief from royalty) módszere;
- a profitprémium (excess earnings/premium profits) módszere;
- a reziduális érték (residual value/elimination method) módszere.
Vegyes/kevert módszerek:
Együttesen vizsgálja a cég teljes eszközállományát és a cég jövedelemtermelő, osztalékfizetési képességét.